Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kép

 

Észreveszem a súlyt lelkemben

 

Varsóból (Lengyelországból)

 

Monika Byszewska – Sharf

 

Néhány nap napon belül indulnom kell, és nincs más vágyam, mint hogy összegzést készítsek az itteni, calabriai tartózkodásomról.

Sok poggyásszal megrakodva indulok majd, nemcsak itt vásárolt tárgyakkal, például könyvekkel (mint a kedvenc calabriai költőm, Giovanni Castelliti egy kötetével), hanem a San Gregorio parton talált kerámiadarabokkal is. Mindegyikük rendkívüli értékes számomra: értékes esztétikai szempontból, értékes, mint az utolsó földrengés emléke, és értékes, mivel emlékeztet erre a számos idegen uralom nyomait magán viselő vidékre.

Egy nagyon súlyos poggyásszal, új érzésekkel és inspirációval gazdagodva indulok majd.

A bergamott-narancs illatának emlékével, és a Nap emlékével, amelyre nem lehet ránézni, olyan ragyogó; amit lát az ember a friss gyümölcsben, a boldog és napbarnított emberekben, a sűrű árnyékban, amely rideg látszatot kölcsönöz a tájnak, a kertekben lobogó lepedők fehérségében (és a vízmennyiségben, amit ittam...)

Jól ellátva indulok majd sok dologgal, amit láttam, amit tanultam.

Noha lélekben össze vagyok kötve az előadókkal, a barátokkal, noha nehéz lesz, elindulok majd.

Giovanni Castelliti egy versével búcsúzom:

 

Az árny

 

Lépteim mögött

nyomorult árny sétál:

az aszfaltra, a sziklákra

festi egy mulandó jelenlét

bájtalan kézjegyét.

Észreveszem a súlyt lelkemben…

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.